Platina eszközök
használata
Platinából készült eszközöket használhat
A.) Olvasztásra
- nátrium karbonát olvasztására
- nátriumnitrát, vagy nitrit olvasztására
- nátriumborát, vagy nátrium metafoszfát olvasztására
- olvasztások alkáli bifluoridokkal
- olvasztások alkáli, vagy alkálikus földkloridokkal
- olvasztások alkáli biszulfátokkal, vagy pyroszulfátokkal
A platina súlyvesztesége csak a milligrammok
tört része az 1. és a 4. esetben. Nitrátok és nitritek keverékének
megolvasztásakor a 2. eset már súlyosabb platina veszteséggel jár, de ez a
veszteség, szokásos laboratóriumi feltételek mellett nem valószínű, hogy 1-2
milligrammot felülmúl. A nátrium metafoszfát csak igen magas hőmérsékleten
támadja meg a fémet és csak redukáló körülmények között. Alkáli kloridok és
alkálikus földkloridok 1000°C-on felüli hőmérsékleten megtámadják a fémet,
mivel a megolvasztott sókból klór szabadul fel. Alkáli biszulfát 700°C
hőmérséklet felett gyengén megtámadja a platinát. A rongálás csökken amonium szulfát
hozzáadásával.
B.) Bepárologtatásra (gőzölésre)
- Kénsav fluorsavval, vagy annélkül
- Fluorsav
- Sósav, salétromsav, halogének jelenlétében különösen kloridokkal,
de tilos sósavat vagy halogéneket salétromsav, vagy más oxidáló anyaggal
tárolni, mivel a felszabaduló halogén a platinát megtámadja.
- Alkáli hydroxidok és karbonátok, de kerülendő ezek szilícium
vegyületekkel való szennyeződése.
- Nátrium-peroxid oldatok
A 4. és 5. esetben azonban a platina megtámadásának veszélye már nagy.
C.) Égetés (izzítás)
- Bárium-szulfát
- Alkálikus földi karbonátok, oxalátok, stb.
- Könnyen nem redukálható szulfátok
- Könnyen nem redukálható oxidok, mint AL2O3,
BaO, SrO, TiO2, ZrO2,
ThO2, MoO3,
WO3, TA2O5, Mn3O4, valamint széntartalmú anyag távollétében: ZnO,
Co3O4,
NiO, CdO
- Organikus anyagok hamujának meghatározására, mint például: koksz,
szén, növények esetében.
- A széntartalmú anyagokat lehetőleg alacsony hőmérsékleten kell sok
levegő hozzájárulásával égetni, hogy a Platina kénnel, foszforral, vassal,
stb.-vel való ötvözodését elkerüljük. Ezek a szennyezők a szulfátok,
foszfátok és vasvegyületek redukciójából vannak jelen az anyagban.
- Fűtőanyagokban lévő elpárolgó anyagok meghatározására. Itt nem
oxidáló atmoszféra fenntartása lényeges, hogy a szénveszteséget
megakadályozhassuk. A platina megsérülésének veszélye itt nagyobb,
különösen ha a fűtóanyag gazdag kénben és vegyületekben.
D.) Elektrolitikus eljárásnál
- A platina, mint anód a legtöbb elektrolitban használható, kivéve
erősen savas halogenoid oldatokban.
- Mint katód, használható fémek savból, alkáliból, ammoniákos
oldatból való leválasztása céljából. Cink, gallium és bizmut
leválasztásakor a platinát előbb galvanikus eljárással rézzel be kell
vonni, hogy megakadályozzuk az oldatból kiváló fémekkel való ötvöződést.
E.) Platina melegíthető (izzítható) a károsodás veszélye nélkül
- Levegőben, nitrogénben, oxigénben a platina olvadási pontjáig.
- Nitrogén-oxidban
- Bróm és jód gőzben
- Hidrogénben
Széndioxidban való izzítás nem ajánlható, mert a CO2 könnyen bomlik és a kivált szén a platinát könnyen megtámadhatja.
Platinából készült eszközöket károsodás éri
A.) Ha a következő gázokat tartalmazó atmoszférában hevítjük
- Ammóniákban. A felülete sötét, fénytelen, rövid idő alatt porózus
és kristályos megjelenésű lesz.
- Kénhidrogénben, a platina felületét platinaszulfid vonja be.
- Klórban, amelyben a platina kristályos anyaggá változik, a
platinaklorid folyamatos keletkezése és bomlása miatt.
- Párolgó, különösen szétbomló kloridokban.
- Nagymértékben karburát gázokban és gőzökben, melyek szétbontják a
platinát, valószínűleg a törékeny platinakarbid keletkezése miatt.
- Platina eszközt soha ne hevítsünk a gázláng redukáló zónájában.
B.) Ha a következő folyadékokban hevítjük
- Királyvíz, vagy királyvizet létesítő rendszerek (pld.: klorid + ccHNO3, nitrát + ccHCL).
C.) Ha az alábbi olvadt, vagy gőzállapotú testekkel hevítjük
- Kén, szelén és tellur. A kéngőzök hatása igen lassú és csak nagyon
hosszú ideig történő melegítéskor látható komoly hatás. Szelén és tellur
könnyen vegyülnek a platinával.
- Foszfor, arzén, antimon. A vegyülés már vörös izzásnál megtörténik.
- Magnézium-pyrofoszfát 900°C-on felül.
- Szilicium és borax magas hőfokon.
- Olvadt ólom, cink, ón, bizmut, ezüst, arany és réz, vagy ezek
ötvözetei és bomló sói, amelyek ezeket a fémeket redukálás útján adják.
- Megolvadt alkáli oxidok és peroxidok erősen károsítják. Levegő
jelenlétében alkáli-hidroxidok.
- Megolvadt nitrátok, alkáli hidroxidok vagy karbonátok jelenlétében.
A hatás a platinára igen káros.
- Foszfor pentoxid és foszforsav hatása aránylag kicsi.
- Megolvadt cianidok, amikor platina cianid keletkezik.
- Vasoxid 1200°C felett, mert oxigén szabadul fel, és a vas ötvözodik
a platinával.
- Szilicium, szilikátok, aluminium és magnéziumoxid 1000°C-on felül.
Alacsonyabb hőmérsékleten nincs semmilyen hatásuk a platinára.
- Megolvadt alkáli klorid 1000°C-on felül.
- Ólom és bizmutoxid 1250°C-on erősen, de 1250°C alatt is, főként ha
redukáló anyag van jelen.
Platina eszközök tisztítása
Mechanikai tisztításra sósavval többször
kifőzött, finomra szitált (DIN 80) nedves tengeri homokkal dörzsöljük, ami
által a még csak a felületen lévő szennyeződések eltávolíthatóak.
Nem ajánlott az eszközök esetleges használat közben keletkezett deformációinak
házilagos módszerekkel történő javítása, mert ez az eszköz gyors
tönkremeneteléhez vezet. Ilyen esetben célszerű az eszközt cégünkhöz
újraformázás céljából időszakosan behozni, ezáltal az eszköz élettartama
többszörösére növekszik.
Kémiai tisztítás - a platina eszközök tisztítása
sósavban való főzéssel történhet. Majd 1:1 arányú Na2CO3 és K2CO3, ezek
- szóda és hamuzsír - keverékkel beolvasztjuk, majd az olvadékot kiöntjük. Ezután
kálium vagy nátrium hidrogénszulfáttal KHSO4
vagy NaHSO4, vagy pyroszulfáttal K2S2O illetve Na2S2O7 töltjük meg, beolvasztjuk és utána kiöntjük az
olvadékot. Szükség esetén ezt váltakozva megismételjük.
A forró eszközt ne hűtsük le hideg vízben,
várjuk meg míg szobahőmérsékleten kihül.
A használati javaslatainkat a Letöltések oldaláról .pdf fájlként is letölthető.